angolfrancianyelvtanarzuglo3

Angol és Francia Nyelvtanulás Zuglóban

angolfrancianyelvtanarzuglo2

Egy kis útmutató a nyelvvizsga-választáshoz

Olyasmire vállalkoznék, amit eddig talán sokan nem tettek. Megpróbálom összefoglalni milyen típusú nyelvvizsgák léteznek a magyar piacon, és kinek melyiket érdemes választania. Ma Magyarországon 13 általános és számos szakmai nyelvvizsga van.
Milyen célra kell a nyelvvizsga?
Tapasztalatom szerint a legtöbben a gimnáziumi, illetve a főiskolai években nyelvvizsgáznak. A gimnazistáknak a pontokhoz, a továbbtanuláshoz, a főiskolásoknak, egyetemistáknak pedig a diplomához kell az oklevél . Akad olyan nyelvvizsgázó is, aki külföldi továbbtanulás vagy munka reményében szeretne nyelvvizsga-papírt szerezni. Akinek a külföldi továbbtanulás vagy munka a célja, érdemes jó nevű nemzetközi nyelvvizsgát választania. (pl. IELTS) Szeptember óta érvényes itthon is a nyelvvizsgaszintek Európa- szerte azonos besorolása, így a hazai nyelvvizsgákat is könnyebben elfogadhatják külföldön. Igaz az is, hogy az EU-ban az iskolák és a munkáltatók is maguk döntenek arról, hogy mit fogadnak el. Európában az IELTS (külföldi oktatási intézmények által kért), illetve a Cambridge-i nyelvvizsga, Amerikában a TOEFL a leginkább elfogadott nyelvvizsga.
Mi az erősséged?
Arra is gondolni kell, hogy hiába a nagynevű, nagy presztízsű nyelvvizsga, ha bizonyos készségek nem mennek. Az Euro vizsga szövegértési része például olyan gyors szövegértelmezési készséget kíván, hogy ember legyen a talpán, aki 10 perc alatt megválaszolja a kérdéseket. Még elolvasni is alig van idő az egész oldal terjedelmű cikket, nemhogy megoldani a feladatokat. Másrészt, ha olyan típusú vizsgát választasz, mint a hagyományos Rigó (ITK Origo) vagy a BME, akkor készülj fel rá, hogy alapos nyelvtani ismeretekkel kell rendelkezned, nem elég csak futtában átvenni a nyelvtani szabályokat. Emellett ezek a vizsgák tartalmaznak fordítási részeket is, ami nem mindenkinek fekszik.
Ha csöndesebb típus vagy, és nem erősséged a beszéd, akkor jó lesz olyan vizsga mellett döntened, amelynél viszonylag könnyebb a szóbeli rész. Ez csak persze amolyan szóbeszéd, de a BME és az Origo szóbeli része nem vészes.
Főiskolásoknak, egyetemistáknak megjegyezném, hogy nem elég az a fajta készülés, ami sokszor elegendő egy-egy főiskolai egyetemi vizsgához. A „minimum” szintnek viszonylag magas a követelménye. Sajnos gyakran tapasztalom, hogy alap nyelvtudással szeretnének sokan középfokú vizsgázni, talán abban a hitben, hogy csak sikerül átcsúszni. Rossz hírem van. Ez ma már lehetetlen. Kb. 10 éve még volt esély rá, de ma már kihagyhatatlan a komoly felkészülés.
Szóval, először döntsd el, hogy egynyelvű vagy kétnyelvű vizsgát teszel-e le. Az előbbiben nincs fordítás, de erősebb a szövegértési rész, nagyobb szóismerettel kell rendelkezned, az utóbbinál erős fordítási készség és általában alapos nyelvtani ismeretek szükségesek. A népszerűbb kétnyelvű vizsgák a BME, az EURO-EXAM az általános vizsgák közül. EUROEXAM változatosabb és életszerűbb feladattípusokat alkalmaz, és a nyelvtani szerkezeteket kevésbé hangsúlyosan kéri számon. Szintén kétnyelvű vizsga a Rigó (ITK ORIGO). Egykor nem volt még más. Híres arról, hogy elég kemény. Ha nagyon jól ismered a nyelvtani szerkezeteket, és képes vagy nemcsak megérteni egy szöveg jelentését, hanem azt az anyanyelvedre helyesen, szépen átültetni, akkor vágj bele bátran.
Hogyan szeretnél készülni?
Ha egyedül akarsz készülni, akkor javasolom, hogy jó előre gondold át, hogy a  megadott rendelkezésedre álló időt hogyan osztod be. Szerezz be minél több tesztkönyvet, nyelvi anyagot. Egy dolog azonban biztosan nehezebb lesz, a szóbelire való készülés. Ha nincs kivel gyakorolnod, akkor bizony döcögősebb lesz a dolog. Nem lesz aki leellenőrizze a tudásodat. A magántanár jó választás lehet, de tudnod kell, hogy heti egy-egy óra alatt nem várhatsz lehetetlent a tanártól. Ha rövid idő alatt szeretnél nyelvvizsgázni, akkor ki kell egészítened a magántanárnál töltött közös tanulást rengeteg otthoni plusz gyakorlással is. Ha nem sietsz, akkor közösen hosszútávon alaposan felkészülhettek. Tanácsos azonban a szóbeli gyakorlásra koncentrálni, mert ez az amiben a tanár igazán segíthet, és neked egyedül nehezebb készülni rá.
Nyelvvizsgatípusok (írásbeli, szóbeli vagy komplex)
A kétnyelvű vizsgákon általában a szóbeli és írásbeli részt külön is le lehet tenni. A csak szóbeli vizsgákat régebben A típusúnak hívták, a csak írásbelit B típusúnak, a felvételin, diplomához kért komplett vizsgát pedig C típusúnak. Ezek a jelölések idén januártól megszűntek, de a lényeg megmaradt. Ha nem sikerül esetleg az írásbeli rész, külön bizonyítványt lehet szerezni sikeres szóbeli vizsga esetén, vagy fordítva.
Az egynyelvű vizsgák lényege, hogy csak angolul kérik számon az angolt, nincs bennük fordítási feladat. Szótárhasználat nem, vagy csak egyes esetekben engedélyezett. (Pl. az EURO szóbelire való felkészüléskor.) Ezek közül a népszerűbb vizsgák az EUROEXAM, a az ECL, és a TELC.
A TELC  adVantage nevezetű angol B2-es vizsgáját nemrég akkreditálták , illetve az új angol C1-t , emellett a szervezés is sokkal barátibb lett. A félvizsgabizonyítvány lehetőség pedig népszerű választássá teszi e vizsgát.
Az ECL vizsga nem olyan összetett, mint például az EURO. Két szövegértési és két levélírási feladatból áll. A szövegértési feladat nagyon változatos lehet, a táblázatkitöltéstől a szövegek párosításán keresztül a feleletválasztós [a), b), c), alternatívák] kérdésekig. Nyelvtani feladatot egyáltalán nem tartalmaz, de sajnos nem állíthatom, hogy egyszerűek a szövegek. A magnó pedig kifejezetten nehéz része a vizsgának.
A Cambridge-vizsgának vitathatatlanul a  legmagasabb a presztízse. Hasonlóan az EURO-hoz változatos feladatsorokat tartalmaz, és főleg a szövegértésre koncentrál. A szóbelinél anyanyelvi tanárok vizsgáztatnak, ezért előny a helyes kiejtés. Szerintem annak, akinek nem erőssége a kiejtés, az ilyenkor hátrányba kerül, mert a vizsgáztatók hajlamosak többre értékelni a kevesebb tudást is, ha az jó kiejtéssel párosul.
Az IELTS nyelvvizsga, amit Magyarországon a Cambridge-i vizsga mellett szintén a British Councilban lehet letenni, leginkább azoknak való, akik külföldi oktatási intézményben szeretnének tanulmányokat folytatni. Két modul közül lehet választani.
„ Az Academic modul teljesítését általában első és másoddiplomát adó felsőoktatási intézmények kérik (Nagy-Britannia, Ausztrália, Kanada, Egyesült Államok). A General Training modulközépiskolai tanulmányok angol nyelven történő elvégzéséhez szükséges, valamint munkavállaláshoz (amennyiben ez nem igényel felsofokú végzettséget), illetve ezt a modult kérik egyes bevándorlási hivatalok is (Ausztrália és Kanada).”(British Council)
Az EURO-vizsgának van egynyelvű és kétnyelvű változata is.  A kétnyelvű változatban van egy fordítási feladat, amelyhez szótár használata engedélyezett, illetve egy közvetítési feladat, amikor magnóról elhangzó párbeszédet kell írásban, tartalmilag közvetítened. Az EURO emellett változatos feladat összetételében erős. Úgy vélem nagyszámban szerepelnek benne irodalmi szövegek, vagy híres városok nevezetességeiről, építészetéről szóló cikkek. Az Európa Tanács követelményeinek is régóta megfelel. Szervezése profi, vizsgázóbarát körülményekkel. A magnóhallgatás-rész itt sem könnyű, bár az ECL-nél talán egy fokkal jobb. Fontos tudni még, hogy az EURO-nak van egy üzleti-szaknyelvi változata is EuroPro néven.
BGF nyelvvizsga központ szakmai nyelvvizsgái
Három szaknyelvi vizsgarendszer található a BGF-nél :az idegenforgalmi- vendéglátóipari, a pénzügyi szaknyelvi, és az üzleti szaknyelvi vizsgarendszer)
Mindegyik vizsgarendszer saját tételsort tartalmaz, amelyből fel kell készülni. Lehetséges külön írásbeli vagy szóbeli vizsgát is tenni.
Elsősorban az üzleti középfokú nyelvvizsgára térnék ki. Három része van az írásbeli vizsgának: egy szövegértési, egy nyelvismereti, valamint egy írásbeli rész. A szövegértési résznél két szakmai szöveghez szövegellenőrzési feladatok kapcsolódnak. Én úgy látom, hogy a szövegek értelmezésénél két dologra kell odafigyelni. Az egyik a nyelvtan, elsősorban a passzív szerkezetek helyes értelmezése. Pont ellenkező következtetésre juthatunk, ha nem vesszük észre, hogy a mondat alanya cselekszi vagy ellenkezőleg elszenvedi a cselekvést. A másik fontos dolog, hogy a szövegben található szaknyelvi kifejezés, amelyre rákérdeznek a feladatban, általában a felkínált feleletválasztós alternatívák között az lesz, amely az adott szaknyelvi kifejezés szinonimája. Ezért a felkészülésnél fontos szinonimákban, definíciókban gondolkodnunk.
A nyelvismereti rész többrétű. Egyrészt a szakmai szókincs ismeretét igyekszik ellenőrizni, másrészt alapos nyelvtani jellegű tudást feltételez.
A szókincsnél definíciók alapján kell megtalálni a megfelelő szakszót, valamint van olyan feladat is, ahol rövidítéseket kell értelmezni. Pl. GATT (General Agreement on Tariffs and Trade).
A nyelvtani jellegű feladatoknál van mondatátírás, amikor egy mondatot egy hasonló jelentésű mondattá kell átalakítani, úgy, hogy megadják mit tartalmazzon az átalakított mondat. Ennél a feladatnál gyakran kell használnunk a feltételes, a passzív, a függő beszéd, az „ I wish” szerkezeteit.
Az írásbeli résznél általában üzleti levelet, e-mailt, jelentést vagy más szakmai szöveget kell megírnunk. Ma már számos könyv, vagy internetes oldal is foglalkozik az üzleti levélírás szabályaival, szerkezeteivel. Ettől függetlenül a keret mondatok mellett biztos, hogy van olyan része pl. a levélnek, amit magunknak kell önállóan megfogalmazni, így oda kell figyelni a nyelvtanra, és nem utolsósorban a helyesírásunkra.

A szóbeli vizsga részei:
-Hallott szöveg értése
Két szöveget kétszer hallgathat meg a vizsgázó hangfelvételről, majd feladatlapot kell kitölteni.

-Szakmai jellegű szabad beszélgetés

Erre jól fel lehet készülni, mert nagy valószínűséggel a vizsgázó szakmai, tanulmányi hátterével kapcsolatos feladatokat kap, és mindig megkérdezik, hogy melyek a jövőbeni tervei.

-Írott szakmai szöveg ismertetése magyar nyelven
Nem kell szó szerint lefordítani az adott szöveget, de egyes mondatokat akár kiemelhetnek a vizsgáztatók, és kérhetik annak részletesebb magyarázatát.

-Önálló beszédprodukció
Itt lényegében a megadott témakörökből húz a vizsgázó kettőt, és választhat melyik témáról szeretne beszélni. Érdemes kidolgozni a tételeket, mert ennél alapos szakmai ismeretekre kérdeznek rá. Ha a nyelvtudásunk nem biztos, akkor még inkább lényeges előzetesen kidolgozni és megtanulni a tételeket.

-Szituációs társalgás
Végül a vizsgáztatóval egy szituációt kell eljátszani. Gyakran szerepelnek itt olyan helyzetek, ahol rendeltünk x mennyiségű árut, és vagy módosítani szeretnénk a rendelésünket, vagy a szállítás közben megsérült a szállítmány, és ezzel kapcsolatosan kell kártérítést igényelnünk. Szerintem az itt szükséges szakmai szókincs viszonylag könnyen elsajátítható, és nem is túl sok.
Végül annyit szeretnék még leírni, hogy az itt található információk a saját véleményemet is tükrözik, nem csak informatív jellegűek. Az interneten ma már számos olyan oldal létezik, ahol rengeteg részletes tájékoztatást kaphatunk az egyes vizsgákról. Ízelítőként hadd ajánljam az alábbiakat :
www.nyak.hu
www.bgf.nyelvvizsgak.hu

 

Melyik angol nyelvvizsgát válaszd?

Tippek a szóbelihez

Személyes vélemények, tapasztalatok a nyelvvizsgákról

Referenciák

Főoldal

ANGOL ÉS FRANCIA NYELVTANÁR ZUGLÓBAN

kertai@upcmail.hu

06 30 470 9958

 

www.angolelokeszito.sokoldal.hu